„…visszaköszön a pesti kabaré aranykora mint a színházak sajátos atmoszférája. A sztorik többsége hagyományos próza, de néha szakít ezzel az író: a slam poetry-re jellemző szabad asszociációk is jelen vannak, mint ahogy az Örkényre jellemző abszurd humor és sűrített elbeszélésmód is.” (moly)