2021-2022-es évad.
2022. május 25.
MOBILIS, Győr: Tévképzetek a mindennapokban-látványos kísérletek tükrében
A bennünket körülvevő környezet sok eleméről vélünk tudni bizonyos dolgokat. De honnan is tudjuk ezeket? Biztos, hogy mi magunk is elgondolkodtunk már rajta, vagy csak elfogadtuk, amit másoktól hallottunk? Ellenőrzött forrásokat olvastunk el, vagy megelégszünk a felületes tájékoztatással? Érdemes néhány mindennapjainkat is érintő kérdést újra megvizsgálnunk!
Megfelelően átgondoltan használjuk a fényforrásokat az otthonunkban? Biztosak vagyunk abban, hogy minden helyiségben a legdrágább energiatakarékos fényforrást kell használnunk? Egyáltalán: használunk ilyeneket?
Mit gondolunk az elektromos meghajtású járművekről? Egy elektromos autó nem bocsájt ki CO2-t. Ez tény, de vajon tényleg ilyen egyszerű a képlet?
Az atomenergia kiváltható megújuló energiaforrásokkal? Ha igen, akkor ami igaz az egyik országra, azt biztosan meg tudja csinálni egy másik is?
A Mobilis természettudományos élményközpont Győrben található. Hitvallásuk szerint a felszabadult játék öröme nem csak a gyerekek kiváltsága, így a Mobilisben a látogatók felfedezhetik a hétköznapok rejtelmeit és napjaink legújabb technológiáit. Interaktív kiállítóterükben rengeteg kipróbálható, játékra ösztönző eszköz várja a vendégeket, de legnépszerűbb attrakcióik mégis a látványos kísérletek, amelyek egy egyetemi auditóriumra emlékeztető térben zajlanak. Őket láttuk vendégül Pécsett.
2022. április 13.
Dittrich Ernő: A jövő neve halál /élet
Van-e a klímaváltozás problémájára megoldás, vagy az emberiség kihalása már tudományosan igazolt reális jövő? A méhek kipusztulása, az élelmiszer-termelés drasztikus visszaesése már a közeljövőben fenyeget minket, és ez még csak a kezdet.
Itt az idő, hogy aktívan tegyünk ezek ellen!'
Dr. Dittrich Ernő a műszaki tudományok doktora, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara Környezetmérnöki Tanszékének egyetemi adjunktusa, kutató, feltaláló, vezető szervező és műszaki szakértő. Több mint húsz éves szakmai munkájának egyik központi kérdésköre a klímaváltozás.
2022. március 16.
Kiss L. László: Űrtávcsövek, exobolygók - mi újság a földönkívüli élet kutatásában?
A csillagászat egyik nagy vállalása az asztrobiológia megalapozásához való hozzájárulás. A téma több hullámban is rendkívül felkapott volt az elmúlt évtizedekben, és a legújabb csúcstechnikák soha nem látott közelségbe hozhatják az első életjelek kimutatását akár a Naprendszerben, akár közeli exobolygókon. Hol tartunk most, 2022-ben? Miért érdekes ez az egész témakör? Hol van mindenki? Az előadás részletes áttekintést ad a Fermi-paradoxontól a Földön kívüli élet lehetőségéig, egy rendkívül izgalmas terület legújabb eredményeire alapozva.
Prof. Dr. Kiss L. László akadémikus, Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, kutatóprofesszor, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója. 2016 és 2018 között az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet igazgatója.
2022. február 16.
Frei Zsolt - Gravitációs hullámok
Einstein száz évvel ezelőtt tette közzé az általános relativitáselméletet, mely sok mindent megmagyarázott és előre megjósolt a gravitáció működését illetően. Erre szükség is volt, ugyanis, mint kiderült, erős gravitációs tér esetén a newtoni elmélet már nem ad pontos leírást bizonyos fizikai jelenségekre. Erre jó példa a Merkúr pályája. A Naphoz legközelebb eső bolygót már igen erős gravitációs vonzás éri, aminek következtében pályája nem egészen olyan, mint ahogy azt a newtoni fizika alapján a Kepler-törvényeknek megfelelően várnánk. Amikor Einstein elmélete napvilágot látott, hirtelen megmagyarázott néhány dolgot, többek közt a Merkúr pályáját is. Ez egy azonnal igazolható kísérleti bizonyíték volt, de akadt olyan jelenség is, mely technológiai okok miatt csak sokkal később nyert igazolást. A gravitációs hullámokat pedig a mai napig sem tudtuk közvetlenül detektálni.
2016. január 12-én véget ér az első adatgyűjtési időszak a világ legérzékenyebb gravitációshullám-detektorainál. Az Egyesült Államokban működő Advanced LIGO nevű rendszer érzékenységét tavaly ősszel jelentősen megnövelték. Milyen eredmények várhatók az új adatokból? Miért lenne alapvető fontosságú a gravitációs hullámok felfedezése? Hogyan vesznek részt magyar kutatók az Advanced LIGO kísérleteiben?
Prof. Dr. Frei Zsolt tanszékvezető egyetemi tanárt, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen működő MTA Lendület Asztrofizikai Kutatócsoport vezetőjét hallhattuk az előadás-sorozatban.
2022. január 27.
Aszódi Attila: Energetika, fenntarthatóság, atomenergia, avagy hogyan maradhatunk ki az áramkimaradásból?
2021 végén Ausztria és Németország hatóságai hosszabb távú áramkimaradásokra felkészítő videókat tettek közzé az interneten. Tovább borzolta a kedélyeket, hogy a villamos energia és a földgáz szabadpiaci ára az egekbe szökött, korábban sosem látott helyzet elé állítva az energiafelhasználókat.
Miközben Németország a még működő hat atomerőművi blokkjából hármat már leállított, és a maradék három leállítását tervezi 2022 végéig, Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, az Egyesült Királyság és további európai országok új atomerőművek építését készítik elő. Eközben hazánkban korábban sosem látott sebességű fejlesztések zajlanak a napenergia hasznosítása területén is.
Milyen hatással lehet mindez a villamosenergia-ellátásunkra? Mit terveznek a többi európai országban? Hogyan teljesíthetőek az Európai Bizottság ambiciózus klímavédelmi tervei, a „Fit for 55” csomag intézkedései? Lesz-e áram a villanyautók töltésére? Valóban lesznek-e áramkimaradások? És ha lennének, mi hogyan maradhatnánk ki belőlük?
Többek között ezekre a kérdésekre igyekszik válaszolni az energiaellátás jövőjével foglalkozó előadás, amelyet beszélgetés követ.
Az előadó Prof. Dr. Aszódi Attila energetikai mérnök, gépészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára, energetikai, energiapolitikai, atomenergetikai és nukleáris biztonsági kérdések szakértője.
2021. november 10.
Härtlein Károly – Fizikai kísérletek, amelyeket régen láttunk
Az elmúlt időszakban sokan kénytelenek voltak a tanulás helyszíneként az otthonukat választani. Ezen a helyszínen a fizika sava-borsa, a kísérleteken alapuló tanítás végképp háttérbe szorult. Az előadás ennek ellensúlyozására törekszik sok kísérlettel, jelenségek bemutatásával, olykor a hosszabban kifejtendő jelenségek magyarázatát a kollégákra bízva. A kísérletek válogatásánál szempont lesz, hogy lehetőleg minden középiskolai osztály számára legyen megfigyelni való.
Härtlein Károly fizika szakos tanár, mesteroktató, tanszéki mérnök a BME Fizikai Intézetében. A magyar tudományos ismeretterjesztés és a szkeptikus mozgalom egyik kiemelkedő alakja, számos televíziós műsor vendége, a Spektrum TV által készített “Brutális Fizika” című sorozat egyik házigazdája és szakértője, hosszú ideig a Csodák Palotája munkatársa, az Ericsson-díj kitüntetettje. Sokan Öveges József professzor utódaként emlegetik.
2021. október 13.
Hegedűs Tibor - A Föld nyersanyagkészletei csillagászati megvilágításban
Egyre sűrűbben visszatérő téma a napi hírekben az olaj- és gázkészletek végessége. De mi a helyzet a többi stratégiai alapanyaggal, a vassal, szénnel, uránnal? Mi lesz, ha a Föld készletei kifogynak? Kiderül, hogy egyes anyagok már a mi életünkben elfogynak... Mit tudhatnak biztosítani a számunkra a Naprendszer közeli és távolabbi égitestei? Realitás-e az 'űrbányászat'?
Mindezekről, és a légkör stabilitásáról, valamint a földi vízkészlet kérdéseiről is hallhatnak az érdeklődők egy fizikus-csillagász tolmácsolásában.
Dr. Hegedűs Tibor címzetes egyetemi docens, tanszékvezető, az SZTE bajai obszervatóriumának igazgatója.
2021. szeptember 15.
Nagy Péter - Az emberi gondolkodás manipulációja
Az emberi tudat ugyanarra az ingerre eltérő válaszokat adhat. Megérthetjük-e, hogy mi áll ennek a hátterében, és vajon használhatjuk ezen ismeretünket arra, hogy miként manipuláljuk a gondolkodást?
Az emberi agy egy nagybonyolultságú rendszer, melynek viselkedése igen komplex módon függ a bemenettől (külső ingerek, hatások) és a belső (rögzült tudás, illetve pillanatnyi fiziológiai, pszichés) állapottól. A manipuláció praktikusan azt jelenti, hogy a rendszer belső állapotát (paramétereit) célirányosan úgy állítjuk be, hogy valamely adott bemenetre a kívánt kimenet (válasz) következzen be.
Az előadás első része egy fizikai modell számítógépes szimulációjának segítségével mutatja be a gondolkodás egy igen érdekes és alapvető aspektusát, amely alapján megérthetjük a manipuláció lényegét és lehetőségét. A második része pedig jó néhány konkrét példán keresztül (sok képpel, videóval, illetve számos esetben a hallgatóság interaktív bevonásával) illusztrálja a manipuláció működését.
Dr. Nagy Péter fizikus, egyetemi docens a kecskeméti Neumann János Egyetem Műszaki és Informatikai Karán.
