Japán antik gyermekkimonók és japonizáló Zsolnay dekormotívumok

Hosszú évek során közel ezer ruhadarabot gyűjtött össze, melyek között edo-kori (1603–1868) és mai kimonókat egyaránt találunk.

Gyűjteménye egy részét Japánon kívül Európában (Ausztria, Franciaország, Hollandia, Svájc) is bemutatták már  2010 és 2012 között. A kiállítássorozat a gyermekkimonókra, a divatra fókuszál.

Ezúttal Magyarország, Lengyelország és Németország fogadja a gyűjtemény egy másik részét. A kiállítássorozat első állomása Pécs, ahol a gyermekkimonó motívumokat és a Zsolnay Manufaktúra japonizmus hatása által készült, japán motívumokkal díszített porcelánjait együtt tekinthetik meg az érdeklődők.

A japán gyermekruhák esetében kiemelkedő szerepük volt a motívumoknak, melyek „amulett”-funkciót is elláttak, és a szülők reményeit, gyermekükkel kapcsolatos vágyait, és jókívánságait fejezték ki. A kiállítássorozat első kiállítása ezen motívumokra helyezi a hangsúlyt, hiszen a látogatók nem csak megcsodálhatják e miniatűr műalkotásokat, de a rajtuk elhelyezett díszítések non-verbális üzenetével is megismerkedhetnek. A japánok természetközelisége révén nagyon sok növényi motívum hordoz többlettartalmat, de különféle tárgyak is utalhatnak a hosszú életre vagy akár a boldog házasságra. A kiállításon megtekinthető tárgyakon túl szeptemberben a gyűjtemény egy másik részét is bemutatja a budapesti Nemzetek Háza, ahol a különféle textíliák és díszítési technikák kapnak hangsúlyos szerepet.

A kiállítássorozatot kísérő Selyemre festett jókívánság című könyvből további részleteket tudhatunk meg Nakano asszony gyűjteményéről.

Míg az Edo-korszakban a fiú- és lányviselet közel állt egymáshoz – hiszen az évszakhoz, gyermekhalálozás elkerüléséhez, az egészséges növekedéshez, illetve a szerencséhez kapcsolódó motívumok domináltak mindkét nemnél –, később a „divatos” elemek már elkülönítették a fiúk és lányok viseletét. Bizonyos amuletthímzések, mint például a „hát védelem” a babonás hiedelmek révén kerültek a gyermekruhákra, de egy részük mai napig megtalálható a kis kimonókon.

A hétköznapi ruházat és az alkalmi viselet különbsége is jól látható a kiállításon, hiszen az említett elemek az alkalmi viseleten kapnak igazán hangsúlyt.

Fontos megemlíteni azt is, hogy a gyűjtemény a különböző textíliák bemutatását is lehetővé teszi, hiszen Nakano asszony a vékony nyári ruházattól a bélelt téli kimonókig, a selyem különböző változatai (csirimen, rinzu, cumugi stb.) mellett kender, pamut és gyapjú kimonókkal is rendelkezik, melyek külön színt visznek a kiállításba.

Kurátor: Schmitt Csilla japanológus

A kiállítás a Nemzetek Háza, a Magyar-Japán Baráti Társaság – Szombathely és a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. együttműködésével jött létre.