Prof. Dr. Aszódi Attila, a BME Természettudományi Kar dékánja, a BME TTK Nukleáris Technikai Intézet egyetemi tanára.
2021 végén Ausztria és Németország hatóságai azzal borzolták az európai állampolgárok idegeit, hogy hosszabb távú áramkimaradásokra felkészítő videókat tettek közzé az interneten. Tovább borzolta a kedélyeket, hogy a villamos energia és a földgáz szabadpiaci ára az egekbe szökött, korábban sosem látott helyzet elé állítva az energiafelhasználókat.
Miközben Németország a még működő hat atomerőművi blokkjából hármat leállított 2021. december 31-én, és a maradék három leállítását tervezi 2022 végén, Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, az Egyesült Királyság és további európai országok új atomerőművek építését készíti elő. Eközben hazánkban korábban sosem látott sebességű fejlesztések zajlanak a napenergia hasznosítása területén is.
Milyen hatással lehet mindez a villamosenergia-ellátásunkra? Mit terveznek a többi európai országban? Hogyan teljesíthetőek az Európai Bizottság ambiciózus klímavédelmi tervei, a „Fit for 55” csomag intézkedései? Lesz-e áram a villanyautók töltésére? Valóban lesznek-e áramkimaradások? És ha lennének, mi hogyan maradhatnánk ki belőlük?
Többek között ezekre a kérdésekre igyekszik válaszolni az energiaellátás jövőjével foglalkozó előadás, amelyet beszélgetés követ.
Az előadó Prof. Dr. Aszódi Attila energetikai mérnök, gépészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára, energetikai, energiapolitikai, atomenergetikai és nukleáris biztonsági kérdések szakértője.
Támogatja az NKA.
